Egyed Emese - akiről mindig a vidámság jut eszembe

   

Valahányszor arra gondolok, hogy milyen jó is a vidámság meg a nyugodtság, egy olyan költőnő jut eszembe, akit majdnem 1o éve ismerek és mindig vidámságot és nyugalmat sugárzó hölgy. Versei igen változatosak, számomra mindig kedvesnek és ha nem is mindig vidámnak, de mindig szépnek hatnak. Szívesen ajánlom mindenkinek, aki szereti a szépet. Ami a weben való elérhetőségét illeti, jelen van, már csak a családja révén is. Ha a Google böngészőjébe beírjuk nevét, az első találat a Wikipédia, mely azzal kezdő leírását és bemutatását, hogy Egyed Ákos történész lánya, Egyed Péter költő testvére, majd ezt egy képsorozat követi, melyen a költőnő szerepel. A képeket három MEK - es link is követi, ahol az ő csodálatos verseit találjuk, mind egy-egy kötet, egy-egy ciklus versei. A MEK oldalát további versek követik, az operencia nevű oldalon a tavaszvarázslás című alkotását olvashatjuk, majd a következő oldal lényegében egy PDF dokumentum, amely Délvidéki Versek címen egy egész kötetet rejt. A kötete követő oldal az eirodalom, ahol szintén találkozunk a költőnő egy szép versével.
A google találati listájára visszatérve a következő oldal bemutatja a költőnő szakmai oldalát, mint a Kolozsvári Babes Bolyai Tudományegyetem oktatóját. Végül a találati lista első oldala az Ébredés című verssel zárul, mely a Galantai diákszóban jelent meg.
Ami a közösségi médiát illeti a facebook oldalára egyszerűen rábukkanhatunk nevét annak keresőjébe pötyögve, a profilját illetően azonban arcképe helyett egy kedves emlékműről készült fényképet találunk.
A youtube keresőjébe írva nevét szintén érdekes dolgokra bukkanhatunk. Az első 8 találat a költőnővel kapcsolatos: némelyiken Egyed Emese köszönt valakit, másokon csodálatos zenei aláfestéssel olvashatunk verseket, míg megint másokon megzenésítve hallgathatjuk azokat.
E blogbejegyzést is egy kedves megzenésített verssel zárom, a Fűszál együttes előadásában hallhatjuk Egyed Emese Kartánc című versét.

Akit nem muszájból kell szeretni - Farkas Welmann Endre

Az ember egyes költőket idővel ért meg és idővel szeret meg. Amikor legelső alkalommaltalálkoztam Farkas Wellmann Endre nevével, akkor személyesen vele is találkoztam. Véletlenül. Igazából azt se tudtam milyen előadásra megyek, csak mentem, mert a magyar tanárnőm által nagyon melegen ajánlott program volt. Egy szavalóverseny gála estjén történt, ahol saját verseiről beszélt, kolozsvári irodalmi körökről és irodalmi kocsmákról. Az előadása tetszett, a versei nem. Aztán eltelt pár év, és egy másik rendezvény programfüzetén újra találkoztam a nevével - akkor már gondolkoznom kellett, hogy honnan is cseng olyan ismerősen. Aztán úgy alakult, hogy elmentem erre a találkozóra és meglepetésemre nemcsak az előadása de a versei is tetszettek. Ennek három oka van: egyrészt én lettem idősebb és kezdtem másképp szemlélni a világot, másrészt más jellegű verseket hozott arra a bizonyos 2. előadásra és harmadrészt, ami talán a legfontosabb: saját döntésem és kíváncsiságom vezérelt az előadásra, nem a muszáj. Jól döntöttem, hiszen azóta szívesen elmegyek általa tartott előadásokra és szívesen olvasom az interneten megtalálható verseit. Na de lássuk csak mi is található meg róla a weben? A szokásos Google Chrome böngészőt használva a Google keresőbe beírva teljes nevét vagy tízezer találatot eredményez. Nem kell sokat keresgélni, nem összetéveszthető senkivel: az első találat a Wikipédia szócikk, mely minden kételyt eloszlat afelől, hogy valóban ez az a költő, akit keresünk. 

A 2. találat egy sorozat kép, melyből kiderül, hogy nemcsak író, de igen aktív szerepet vállal a jelen irodalmi életében is - előadáson-munka közben készült képek a zöme és nemcsak portrék. A következő három találat már a verseit tartalmazza. ABárka oldala - a kortárs magyar költők verseivel foglalkozó oldal az első, a második verses site, az Irodalmi Jelen - online folyóirat oldala, ahol nem feltétlenül verseket találunk, hanem a költő közszerepléseiről illetve róla szóló eseményekről írt cikkek és beszámolók lajstroma várja az olvasót. A 3. verses oldal az Eirodalom oldala, ahol néhány versét olvashatjuk. A következő két találat már a Youtube videómegosztóra feltöltött két videó, melyen  Farkas Wellmann Endre felolvassa verseit illetve a Holdas című verse - megzenésítve. A videókat egy újabb verseket tartalmazó irodalomi portál követi, ezután pedig egyik kötetbemutatójáról számol be a Krónika folyóirat. Az első oldalon megjelenő utolsó találat egy pdf dokumentum, melyben Dobás Kata Kontúrok Farkas Wellmann Endre: Lucius Domitius lázbeszéde című írás olvasható. A Google felajánl további találatokat és ha tovább lapozunk a találati lista következő oldalaira, ott is a költővel kapcsolatos információkra bukkanunk. 

Farkas Wellmann Endre a közösségi médiában is igen aktívan megtalálható, a Facebookon könnyedén megtalálható saját - valószínűleg személyes - oldala.

Amennyiben a youtubon folytatjuk a kutakodást költőnk nevével játszadozva további elszavalt - elénekelt verseire bukkanunk, illetve más, szintén kolozsvári és erdélyi vonatkozású irodalmi berkekbe érkezünk, melyeket érdemes tovább böngészni, akárcsak Farkas Wellmann Endre vereseit olvasgatni és hallgatni.  

Mécs László

Mécs László, premontrei szerzetes, felvidéki születésű, nagyszerű költő volt. Fenn maradt versei - írásai nagyon szívmelengetőek, verseit olvasgatva úgy gondoltam, érdemes lenne szélesebb körben is terjeszteni életművét. Amikor, az immár mondhatni szokásos technikával, nevét böngészőbe írtam, szép számú, releváns találatot kaptam. Az első rögtön a wikipedia, amely az eredetileg Martinovics vezeték nevű Mécs László rövid életrajzával indít, majd a műveit sorolja fel. A wikipediát pedig rögtön a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisának vonatkozó része követi. A harmadik találat igen érdekes, ugyanis azt találjuk, hogy Mécs László honlapja, ez azonban egy kakukktujás, hiszen az oldalt megnyitva rögtön kiderül, hogy él egy azonos nevezetű hegymászó 

is, aki nem azonos illetve jóval fiatalabb a költőnél. A negyedik találat újra a költőről szól, néhány fotót találunk, először a költőről, majd a hegymászóról. Az ötödik oldal szintén a hegymászóra utal. A hatodik oldaltól azonban érdekes fordulatot vesz a találatok sora, ugyanis az Országos Mécs László Irodalmi Társaság honlapján találjuk magunkat. E társaságot a költő emlékére hozták létre 1994-ben és napjainkig működik. Fő tevékenysége, hogy irodalommal kapcsolatos pályázatokat hírdet, ugyanakkor feledésbe merülő költőket mutat illetve természetesen az általunk tárgyalt költőt is bemutatja, és jó néhány versét közzé teszi.

Ami a közösségi médiát illeti, a költő neve a facebook csatornája számára is ismerős, hiszen az irodalmi társaságnak van saját facebook oldala is. 

A google menüjébe visszatérve egy pdf fájlhoz vezető linket találunk, és Barlay Ö. Szabolcs A megbélyegzett Mécs László című művének elektronikusan elérhető változatára bukkanunk. Ezt egy másik pdf fájl követi, melyben a költő verseire bukkanunk, Anya kell!Versek lányokról és anyákról címmel. Ezután egy igen érdekes weboldalra akadunk, melynek neve www.arssacra.hu, Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész honlapja. Ezen „Vadócba rózsát oltok...” címmel olvashatunk a költészetéről. Az oldal utolsó találata a youtube csatornájára irányít át, ahol egyik legszebb anyákról szóló versét szavalja Cserhalmi György.

A youtube csatornájánál maradva, oda is beírtam a költő nevét. A legelső találat egy, a hegymászóval készült interjú, ezt viszont a költő előadott verseinek tömege követi. Az első oldalon legalább 20, tényleg kapcsolódó videótalálatot kaptam eredményül. Többek közt egy közel másfél órás összeállítást is, mely Pregitzer Fruzsina Mécs László műveiből összeállított önálló estje. Úgy vélem ez az összeállítás jobban bemutatja a költőt, mint bármelyik leírás, amelyet a világhálón találhatunk, így a Mécs Lászlóról készített bejegyzést, ezzel zárom.

Csak ember vagyok

Gulyás József (1937–2014) 
Szalma László rajza

Csak ember vagyok (Forum, Újvidék 1959), Könyörgés magamhoz (Forum, Újvidék 1965), Vörös fagyöngy (Forum, Újvidék 1970), Pirossal, feketével (Forum, Újvidék 1972), A tenger küszöbén (Forum, Újvidék 1977), Csillagok és patkányok (Forum, Újvidék 1981), Vers-1980 (Szabadegyetem, Szabadka 1996). A felsorolt kötetek talán csak kevesek számára ismerősek, és a szerző, Gulyás József neve sem valószínű, hogy túl sokat mondd számunkra. Megvallom e magányosnak mondott költő verseit magam sem ismertem, csupán e blog kapcsán kezdtem vele foglalkozni. Ez alkalommal a délvidéki költők sorából szemelgetve ragadt meg érdekes életfelfogása, mely azt az érzést keltette bennem, hogy versei és életműve tanulmányozásra és megosztásra érdemes. Az interneten még nem sok minden van róla, tipikus példája annak az esetnek, hogy csak elemzések és iskolai irodalomba ütközünk, nevére keresve. Na de azért vegyük sorra a találatokat. 

  Gulyás József nevét, ugyancsak a Google Chrome böngészőjébe beírva érdekes dologra bukkanhatunk, hiszen első találatként egy wikipedia szócikket kapunk, mely tisztázni szeretné, hogy az általunk keresett személy egy politikus. Ez nem is lenne meglepő, hisz nem ez lenne az első eset, hogy politikával foglalkozik egy költő, azonban a szócikk egyáltalán nem tesz semmilyen utalást arra, hogy Gulyás József költő is volna, és már a születési adataiból is sejlik, hogy a határon túli kategóriába sem illik bele, hiszen Pécsen született. A Wikipédiát követő oldalak is egyértelműen az SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Gulyás Józsefről szólnak, csupán a 6-találat, a Librarius.hu oldalán megjelent írás címében bukkanunk a költő és nem a politikus Gulyás Józsefre. Ez az oldal azonban versek helyett egy szomorú hírről, "az ismeretlen szegény költő" 2014. október 31 - i haláláról tudósít, kissé megkésve, november 2. - án. Az írás szerint oly annyira magányos lélek volt, hogy távozásának ténye is csak néhány nap multán derült ki. Az ismeretlen és a szegény jelző sem véletlen, hisz ő maga is azt írja magáról: "Gy. János, Irénke és Stefi, / én meg Gulyás József vagyok, / igaz, hiába / (ezt akárki meg sem értheti) / fölöttem csillag nem ragyog." Az említett, halálára emlékező írás szerzője, Szerbhorváth György szerint: Úgy ment el, ahogyan élt: valahol a margínán, a széleken. (...) Költőként sem volt benn a főáramban, pedig mindig annak közelében sertepertélt, de aztán mégsem került be a nagy vajdasági magyar kánonba (ami nincs is). Néha ugyan hallottuk hangját, de hangos se volt, inkább karakán, vitatkozó, véleménnyel bíró."

     Visszatérve a keresési eredményekre, a következő három találat ismét egyébről szól, két Facebook oldal is felbukkan, azonban egyik sem a költő oldala - nem is valószínű, hogy bármilyen közösségi médiában - oldalon jelen lett volna. Az utolsó találat viszont újra a költő életútjába enged betekintést. Ezúttal verseket rejt a link, méghozzá az Életjel könyvek sorozatban megjelent, VERS - 1980 című kötetétnek a digitalizált változatát olvashatjuk a MEK jóvoltából. Ha úgy próbálunk rákeresni Gulyás József nevére, hogy a költő jelzőt is mellé írjuk - megpróbálva kiszűrni a politikusra vonatkozó oldalakat, a találati lista igencsak érdekesnek bizonyul. Az első találatként jelenik meg az imént említett Vers 80 oldal, majd a wikipedia egyértelműsítőlapja tájékoztat 7 azonos nevezetű személyről - köztük van a költő is. A harmadik link szintén a költő haláláról tájékoztat - ez ezúttal egy Vajdasági hírportál. Végigolvasva a megemlékezést, úgy vélem talán ennek az írásnak a szerzője fogalmazza meg talán a legjobban azt, hogy miért is tartom fontosnak e magányos poéta költészetét és miért vélem úgy, hogy igenis megosztásra érdemes. A megemlékezés szerint: "Sokáig abban a hitben írt, hogy a költészet önmagában elegendő az élet megváltoztatásához. Később eljutott ahhoz a felismeréshez, hogy ott, ahol él, a "végeken", az élet azért olyan, amilyen, mert még az "órák is lekésik önmagukat", a létezés levegő után kapkod.'" Ezt követi a már említett, Librarius.hu - s halotti megemlékezés. A következő találat szintén egy memoár szerűség, Bányai János: Gulyás József Jubileumára című írása, mely a költő világába nyújt egy rövid betekintést. A következőkben egy másik oldal néhány, összesen 13 verset rejt. A költő neve a vajdasági magyar irodalomhoz kapcsolódóan iskolai tananyagként is felbukkan a Sulinet tudástárában, majd egy Életjel nevű oldalon olvashatunk a költőről és verseiről. Ez lényegében Mihályi Katalin Magyar Szóban 2015. április 9. - én megjelent írása a Gulyás József összegyűjtött versei I. című kötet kapcsán, és igazából Egy magányos őstehetségről szól. Itt a szerzőnő a következőképp fogalmazza meg fontosságát: "Jelentős költő volt, aki a költészetben sem követte az épp divatosat, mint ahogyan a rendszerváltás után is dacosan felvállalta nem időszerű világnézetét.(..) A vers volt számára mindig is a legfontosabb. Kár, hogy nem élte meg összegyűjtött versei megjelenését – amelyet már nagybetegen óriási izgalommal várt –, amely tisztelgés életműve, munkássága előtt." A következő találatként Gulyás József: Éjszakai feljegyzések című, rendszerezett jegyzetekre bukkanhatunk. Végül a találati lista néhány google képpel zárul, ugyanis a böngésző felajánlja, hogy keressünk rá képekre is a költő kapcsán. Sajnos e téren elég szegényesek a találatok, ahogy a videómegosztók esetén is. A youtubon keresve nem találtam a költőről semmilyen videót, sem egy verset, sem egy interjút, sem egy hangfelvételt. A képek közt van néhány róla készült kép, azonban ez elenyészőnek mondható. A legeltetettebb kép róla az a bejegyzés elején látható grafika.

Bányai János, irodalomtörténész foglalta össze nagyon szépen, hogy ki is volt és mit is jelentett a költőtársadalom számára e csendes, magányos tehetség, aki azt vallotta magáról, ami az első verskötetének a címe is: Csak egy ember vagyok. Bányai János írása szerint: “Gulyás nem követte az irodalomban és a költészetben éppen időszerűt, valamennyire kívül állt, kívül mindenképpen az irodalmi élet történésein, s ezt ő maga ‘mellékútnak’ veszi, kívülállását határozza meg, ám ennek a ‘mellékútnak’ és ‘mellékutasságnak’ viszonylag szigorú szabályai vannak. Nemcsak azt jelenti, hogy valaki kívül áll, sok mindenen kívül lehet állni, hanem azt is jelenti, hogy ott, ahol áll, stabilan áll, megáll a maga lábán, mert hisz az igazában, hisz abban, hogy lehetséges a 'gödrös földúton' is közlekedni, holott kétséges, hogy célba lehet-e érni. De hol van arra bizonyíték, hogy a „főút” célba visz? Gulyás sohasem lépett le a mellékútról, soha sem tért rá a főútra, mindvégig megmaradt annál a korai világélménynél, ami alapvetően alanyi lírájának forrásvidéke, de amely ugyanakkor nem fosztja meg a költőt a beleszólás, az odaszólás, még a káromlás jogától sem".

A szavak vánodrköszörűse

Valaki jár a fák hegyén... Fától - fáig... Napsugár... ismerősnek csenghetnek e címek, szavak. Első alkalommal ezeknek a címeknek a szerzőjét szeretném bemutatni egy rendkívül kedves öreg úr személyében, akit úgy hívnak Kányádi Sándor, önmagát viszont a szavak vándorköszörűsének mondja. Több, részben személyes oka is van, annak, hogy rá esett a választás: elsősorban határon túli magyar költő, akit egész életében végig kísért a határon túliság, de nemcsak az erdélyi kisebbségre szűkítve, másodsorban napjainkban is élő költő, harmadrészt ő az egyik legkedvesebb költőm, az író - olvasó találkozóinak rendszeres résztvevője voltam, ugyanakkor Erdélyből származik, akárcsak én.

Nevét a népszerű internetes keresőmotorok bármelyikébe beírva.... nagyon sok találatot kaphatunk. A Google Chrome böngészőjét használva a google.hu címre beírva a Kányádi Sándor nevet 380 000 keresési találatot kapunk. Szerintem már e szám is mutatja, hogy egy igen aktív személyről van szó, aki elég nagy ahhoz, hogy a neve ismertségre érdemes legyen. Miután wikipédiás szócikk is van róla, így a találatok közt természetesen az az első. Ennek tartalma úgy vélem aktuálisnak és pontosnak mondható, azonban nem túl részletes, arra viszont jó, hogy gyorsan kaphassunk rövid, összefoglaló képet az adott személyről. A második találat a MEK, azaz a magyar elektronikus könyvtárban fellelhető a versei, mindez Valaki jár a fák hegyén - Kányádi Sándor egyberostált versei címmel. Itt a versei legnagyobb része megtalálható, kötetek és abc sorrend szerint is, felsorolás szerű életrajzi adatokkal és a költő egyik híres és kedves történetével kiegészítve, melyben lényegében meghatározza, hogy mi a vers (A vers az amit mondani kell)? Ez utóbbi történethez és vázlatszerű életrajzához elengedhetetlen annyi kiegészítés, hogy szerintem Kányádit leginkább a vele készült interjúkból és az író-olvasó találkozók dokumentációs anyagából lehet a legjobban megismerni.

Visszatérve a böngészőbe a következő három találat a PIM - hez (Petőfi Irodalmi Múzeumhoz) kapcsolódik, hisz itt amellett, hogy a Digitális Irodalmi Akadémiájukban megtalálhatóak a művei  - versei és kötetei digitalizált változatban, életrajzot is találunk és a róla szóló szakirodalom is össze van gyűjtve, mindez pedig ingyen és bérmentve elérhető és olvasható. Ami a róla szóló szakirodalmat illeti feltétlen meg kell említenünk egy, a pozsonyi Kalligram kiadó gonzodásában  megjelent monográfiát: Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor. Ez igen részletes, pontos mű, ugyanakkor személy szerint rendkívül olvasmányosnak találtam. E mellett a Kányádiról szóló önálló kötetek, a róla szóló tanulmányok és a vele készített interjúk is össze vannak gyűjtve, bibliográfia szerűen elérhető ezek listája. Jó néhány közülük interneten is hozzáférhető, bizonyosak egyenesen a PIM honlapjáról - mint pl. az említett monográfia is, másokat valamelyik böngészőbe beírva könnyedén megtalálunk, illetve akad néhány, amely interneten nem hozzáférhető. A felsoroltak mellett még néhány érdekes, más információt is találhatunk a költőről, mint például portrékat, képeket, kéziratot, hangfelvételeket stb. 

A találok sorára visszatérve a PIM Digitális Irodalmi Akadémiája által kínált részletes bemutatókat a citatum.hu oldala követi, mely két oldalnyi Kányádi idézetet kínál. Ezt egy érdekes dolog követ, egy találat, mely arról árulkodik, hogy Kányádi Sándor megtalálható a Facebookon is: azaz a következő találat Kányádi Sándor Facebook oldalával találkozunk. Itt az utolsó bejegyzés 2o14 - ből származik, a költő 85. születésnapjáról szól. A facebook oldalon egyébként Kányádiról megjelenő érdekesebb cikkek vannak posztolva illetve szívmelengető versek. A facebookot a bookline, azaz egy online könyvesbolt oldala követi, ahol többek közt megvásárolhatunk az ő műveiből is.

Ezt követően visszaköszön a második találatként részletezett MEK - oldal, majd az első oldal találati listáját a Helikon oldala követi, amely a náluk megvásárolható Kányádi köteteket reklámozza. Ezzel a találati lista első oldalának a végére érünk, azonban a keresés eredményeként kapott 380 000 elemet az általam használt böngésző 3o oldalon át kínálja. Végig futtatva a többi oldalt is körülbelül 25 oldalon keresztül minden találat címében is előfordul a költő neve, ezek többek közt vele készült interjúk, róla szóló cikkek, további könyvesboltok ajánlatai stb,  A fennmaradó öt oldal többnyire olyan találatokat kínál, amelyeknek a betekintő fülszövegében jelenik meg Kányádi neve.
Ugyanakkor a versei mellett egy kis érdekességként említhető, hogy a Kaláka együttes nagyon sok versét megzenésítette, úgy gyermekverseket, mint mást, így a youtube videómegosztójára beírva Kányádi nevét, körülbelül 8.120 találatot kapunk, melyek egy része interjú, elszavalt vers, másik része versszöveg zenei aláfestéssel, illetve nagyon sok közte a megzenésített vers. A mellékelt kép csak egyik bizonyítéka a sok közül és csak egyik CD-je Kányádi megzenésített verseinek. 
Az alábbiakban mellékelt videó - hangfelvétellel pedig egy kis ízelítőt szeretnék nyújtani a költő világába, egyben egy kis magyarázatot adva a szavak vándorköszörűse címhez. A hanganyagban elhangzó versek a Vannak Vidékek című versciklushoz tartoznak, melyet a költő Dél-Amerikai utazása ihletett, ezt nemcsak a versek, hanem a ciklus alcíme is kifejezi, ugyanis ezt a versciklust a Kányádi "Dél-Amerikai véreimnek" ajánlja. Ebben a mondatocskában benne van az egész magyarságról alkotott felfogása is, mellyel magam is egyet értek. E szerint az ő Magyarországa addig terjed, ameddig a magyar nyelv.

Amit ez a bejegyzés Kányádiról felsorol - megemlít, számomra izgalmasnak tűnő és példaértékű életének és munkásságának csak egy töredéke. Úgy gondolom Kányádi egy olyan költő, akiről a webes találatok száma úgy gyarapodna, minél több kontextusban írnánk be a nevét különféle keresőkbe. Egy olyan költő, akit ismerni és olvasni érdemes. Szeretettel ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Határon túli magyar költők a weben - mi volt velük a web előtt?

Egy kis történelem?

Mielőtt elkezdeném bemutatni a határon túli magyar költők megjelenését a különféle webes tartalmakban, úgy gondoltam szükség lenne egy kis történelemre, hogy megérthessük honnan is indult és egyáltalán mióta és miért beszélhetünk határon túli magyar irodalomról. A napjainkra lassan mindent bekebelező világháló webes felületeinek köszönhetően határon túli magyar költészettel - irodalommal kapcsolatos tartalmakat,ahogy más témákban is gyorsan és hatékonyan már mindenki interneten próbál keresni. Mielőtt azonban a határon túli magyar költészet webes tartalmakban való megjelenését vizsgálni kezdenénk, érdemes egy rövid időutazást tennünk az internet korszakának kezdete előttre. Hogy miért is? A válasz egyszerű: azért, hogy bepillantást nyerhessünk abba, hogy hogyan kezdődött, hogyan jelent meg - hogyan terjedt és hogyan lehetett hozzáférni a határon túli magyar költészethez az internet hódítása előtt, hiszen csak így érthetjük meg igazán, a webes tartalmak jelentőségét, és egyáltalán azt, hogy az internet segítségével hogyan lesznek könnyedén elérhetőek bizonyos tartalmak egy nagyobb közönség számára is.

A "határon túliság" születése

A "határon túli" magyar irodalomról és ezzel együtt határon túli magyar költészetről lényegében majd' száz éve beszélhetünk, amikor az első világháborút követő területveszteségeknek köszönhetően megjelent a határon túliság fogalma. Jelentős területveszteségek Magyarországot rögtön, a világháború után, a trianoni békeszerződés által érintették, Francia országot és Angliát gyarmataik fokozatos elvesztésével érintette és még sorolhatnák a vesztes országokat.Ezek után - nem csak Magyarországon - szükségszerűvé vált különbséget tenni a politikai és a kulturális nemzet között.

Fel kellett ismerni azt a mára már természetessé vállt tényt, hogy az egy kultúrkörhöz - egy kultúrához és egy nemzetiséghez tartozás nem feltétlenül egyezik a politikailag behatárolt nemzettel. Felismerték tehát, hogy lehet valaki Francia, Magyar stb. író - költő úgy, hogy közben nem feltétlenül él Francia - vagy Magyarországon, sőt nem is feltétlen francia vagy magyar állampolgár és lehet, hogy nem is ott született de kulturálisan mégis ahhoz a nemzethez, ahhoz a kultúrához tartozik. E felismerés után nyílt lehetőség egyrészt arra, hogy a nem Magyarországon élők Magyarul publikáljanak, másrészt pedig arra, hogy a Magyar országon élők elkezdjenek érdeklődni a nagyvilágban élő többi magyar iránt. Ekkor kezdett el megjelenni és elterjedni a határon túli magyar költészet.

Mi volt a szomszéd államok magyar költészetével?

  

Elsőként a közvetlen közelünkbe levő szomszédok helyzetére kell kitekintenünk, hisz az említett területveszteségeknek köszönhetően a magyar lakosság egy jelentős része politikailag más nemzet fennhatósága alá került, míg kulturálisan továbbra is magyarnak vallották magukat. Az itt élők közül került ki a határon túli magyar költők zöme, akik a környező országokban igyekeztek továbbra is magyarul írni és publikálni. Erre két fő lehetőség volt: a könyvek, a könyvkiadás és az almanachok, az irodalmi folyóiratok - egyéb hírlapok. Mindez azonban az akkoriban nem volt akadálymentes, hiszen a majdnem mindenütt uralkodó cenzúrákkal kellett megküzdenie minden egyes alkotásnak.

Akiket mélyebben érdekel a Magyarországtól elcsatolt területek XX. századi irodalmának és sajtójának alakulása, azok számára ajánlom a Médiatudományi Intézet gondozásában 2014 - ben A határon túli magyar sajtó Trianontól a XX. század végéig. Fejezetek a magyar sajtószabadság történetéből. címmel megjelent esszé és tanulmány kötetet, amely a webes tartalmaknak elterjedésének köszönhetően a címre kattintva pdf. formátumban is olvasható. Ugyanakkor azok számára, akiket az elcsatolt területek irodalmi szaklapjai iránt érdeklődik a Digitális Tankönyvtár oldalán részletes listát és hozzá fűzött leírást talál a témában.

Mi volt nyugatabbra, a tengeren túl?

A határon túli magyar költők web előtti terjedéséről beszélve egy bekezdés erejéig érdemes kissé távolabbra is eveznünk, mint a közvetlen szomszédság és érdemes lenne megnézni, hogy mi is volt a helyzet például a tengeren túl. Erről azonban nagyon kevés információnk van, azonban a helyzet a korábban részletezettekhez hasonló volt: a költők különféle folyóiratokban tudtak publikálni és saját kötetek kiadásával próbálkoztak. 

A XX. században nyugatra száműzött vagy menekült írók költők - körében az is népszerű publikálási megoldás volt, hogy haza küldték verseiket - műveiket, majd előbb - utóbb, ahogy a cenzúra enyhült majd a '90-es évek rendszerváltása engedte, Magyarországon vagy annak szomszédos országaiban láttak napvilágot.

Nem is olyan lehetetlen a határtalanság?

A határon túli magyar költészet, e XX. századi szülemény tehát nagyon változatos, mondhatni mindig kalandos körülmények közt jelent meg, de a magyar vers publikálás mindig legyőzte - áthidalta a politikai határokat és valamilyen úton - módon folyamatos volt. Aztán az említett rendszerváltás óta nemcsak a cenzúra és a politikai nemzet éles határai enyhültek, de a világhálónak köszönhetően a szobánkba érkezett a nagy világ, a napjainkra oly nagy teret hódító webes tartalmaknak köszönhetően már azt mondhatjuk, hogy könnyedén elérhetővé vállt a határon túli magyar költészet. Nos, hogy valóban így van-e és, hogy ezzel kapcsolatosan hogyan és mit találunk a weben, arra a következő bejegyzésekben keressük a választ.

Határon Túl Határtalanul

     Határon túli magyar költők. A blog címe alapján kinek - mi jut eszébe? Ha beírjuk az oly népszerű google-be vajon mit találunk? Nos, kedves olvasó, ez a blog, amelyet el kezdett vizsgálgatni, éppen erre és ezzel a témával kapcsolatban hasonló kérdésekre keresi a választ.

     E blog egy időben igyekszik a címadó témával kapcsolatos tartalomszolgáltatásra és ismeretterjesztésre - népszerűsítésre. Elsődleges célja megvizsgálni azt, hogy a határon túli magyar költészet hogyan jelenik meg a magyar web tartalomban. Az interneten, a különféle webes felületeken mennyire elérhetőek a határon túli - nem csak Kárpát-medencei - magyar költők művei, és milyen tartalmak kapcsolódnak hozzuk. Ez által a blog bejegyzéseket, amint az elején említettem, egy fajta tartalomszolgáltatásnak szánom, ugyanis össze szeretném gyűjteni a határon túli magyar költők sorából szemelgetve mindazt, ami róluk ingyenesen elérhető, található a weben. Vizsgálódásom nem fog kiterjedni a különböző könyvtárak és más intézmények online elérhető adatbázisaira, azonban igyekszem minden bemutatott költő esetén megemlíteni néhány efféle forrást is, ahol hozzá lehet férni az illető személy műveihez vagy ennek egy részéhez, esetleg róla szóló irodalomhoz.

A tartalomszolgáltatáson túl, mintegy másodlagos célként megfogalmazódott az ismeret terjesztés. Úgy vélem, hogy ez a kis kutakodásom által nemcsak népszerűsíthetem a vers olvasást, hanem sikerül az olvasók számára bemutatnom bejegyzésről - bejegyzésre egy - egy újabb költő élet útját, műveit is és mindenki talál majd benne számára érdekeset, értékeset vagy éppen kedveset.

     A blogom témájának kiválasztásában fontos szerepet játszott a a versek, a költészet és a szavalás iránti szeretetem és tiszteletem. Ugyanakkor érdekes és izgalmas vállalkozásnak találom megvizsgálni és összegyűjteni azt, hogy mire is bukkanunk a különféle webes felületeken, ha egyszerűen csak egy valahol hallott, nem Magyarországon élő magyar költő nevét beütjük valamelyik népszerű böngészőbe vagy internetes kereső felületre. 

     A blog rövid leírása után úgy vélem ideje választ adni röviden a bevezetőben feltett kérdésre.

     Amikor határon túli magyar költőkről kezdünk beszélgetni akkor majdnem egészen biztos, hogy elsőként mindenkinek erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai írók - költők és azok művei jutnak eszébe. Az említettek sora pedig - esetlegesen - kiegészül néhány olyan névvel, akik különféle politikai okok miatt Magyarország határain túlra kényszerültek. Olyan költőkre, akik csak egyszerűen külföldön élő magyarokként élnek és alkotnak szinte senki nem is gondol. Ha a google kereső motorjába bepötyögjük a "határon túli magyar költők" kifejezést, a találatok listája nagyjából megfelel azzal, amit az imént felsoroltam: a legelső link egy wikipédiás lista kisebbségi magyar költőkről és írókról, majd a második találatként a moly.hu könyvesbolt határon túli magyar irodalom kínálatát tekinthetjük meg, mely kizárólag a Kárpát-medencére vonatkoztatja a "határon túli" jelzőt, majd a harmadik találatként megjelent, "A határon túli magyar irodalom kislexikona 1920-tól napjainkig" című műről szóló cikk számol be a Kárpát medencén kívüli határokról is. Ezt egy érdekes kérdésfelvetés követi, hisz a http://www.gyakorikerdesek.hu/ oldalon kérdez rá valaki, hogy mennyire ismerünk ilyen költőket, tudna-e valaki ilyet mondani neki. Van aki elmosolyodik a feltett kérdésen, de a választ adók közt volt, aki a felsorolás helyett a googlebe való keresésre buzdította az illetőt. No de a gyakori kérdéseket követően három olyan oldalt is találunk, ahol alaposan tájékozódhatunk a határon túli magyar irodalomról, azonban a "határon túl" ezek esetében is csak a Kárpát-medencére vonatkozik, ugyanis többnyire erdélyi irodalomról esik szó és transzilvanizmusról. A keresésnek csak a 9. találatában esik szó - érintőlegesen másról, mint ami a Kárpátok közt van. Végül a tizedik és az azon túli találatok által elérünk a költőktől és a versektől a szavalásig, többek közt ugyanis a határon túli magyar költészettel kapcsolatos szavaló versenyekről olvashatunk.

     A határon túli magyar költőkről szóló keresés eredményeit csak felsorolás szerűen - röviden igyekeztem bemutatni. A következő blog bejegyezésekben részletesebb bemutatást is tervezek, és igyekszem a keresési eredményeken és találati listákon túl a versek szerzőjét bemutatni - megismertetni az érdeklődőkkel.